FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS TERVEZETT VÁLTOZÁSAI - CSŐDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény lényegesen megváltozhat, ha a Kormány, majd az Orzsággyűlés elfogadja a hozzá benyújtott módosításokról szóló tervezetet, melynek jelenleg közigazgatási egyeztetése folyamatban van. Jelen cikkünk a felszámolási eljárás tervezett változásait mutatja be.
A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén hivatalból, az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le.
A jelenleg hatályos törvény ennyit ír a felszámolási eljárás kezdeti szakaszaiban. Viszont a tervezet ezt kibővítené azzal, hogy abban az esetben, ha a felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indul, akkor a jogi képviselet kötelező. Valamint azzal, hogy h a hivatalból vagy a cégbíróság értesítése alapján indul a felszámolási eljárás, akkor a csődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg törlési eljárást, kényszer-végelszámolási eljárást, kényszer-törlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti megyei bíróság illetékes.
Felszámolási eljárás kezdeményezésekor a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét és az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére 30 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tervezet szerint viszont ez a szabály is módosulna, bár jelenleg még nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan, mivel két változat is szerepel a benyújtott törvényszövegben. Az egyik verzió az adósra nézve kedvezőbb, mivel 45 napos határidőt engedélyez a jelenleg 30 napos helyett, viszont a fizetési haladék az erről szóló bírósági határozat meghozatalának napján kezdődik, szemben a másik változattal, mely továbbra is fenntartja a 30 napos határidőt, viszont a fizetési haladék itt csak az ezt engedélyező bírósági határozat adós részére történő kézbesítésének napján kezdődik.
A tervezet egy új lehetőséget is biztosítana az eljárásban résztvevőknek azzal, hogy bevezetné azt a rendelkezést, mely szerint a felszámolás kezdő időpontjáig a felszámolási kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül is el lehet állni.
A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen a tervezet szerint nincs helye felülvizsgálatnak.
A törvény szabályozza, hogy milyen esetekben állapítja meg a bíróság az adós fizetőképtelenségét, ilyen feltétel például az, hogy az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy az, hogy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki. Az előbb említett két esetben viszont a tervezet szerint csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege meghaladja a 150 000 forintot.
A tervezet bevezetné azt, hogy olyan hitelezői követelés miatt, amelyet csődeljárásban a hitelező a törvényben előírt határidőben nem jelentett be nem kezdeményezhető az adós felszámolása.
A felszámolási eljárás megindulásakor a bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A jelenleg hatályos törvény szabályozza, hogy ki nem jelölhető ki felszámolónak. Ezt a tervezet többnyire változatlanul fenntartja, annyi kiegészítéssel, hogy nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés), valamint pluszként megjelenik, hogy az sem jelölhető ki felszámolóbiztosnak, aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el.
A jelenleg hatályos törvény szerint a felszámoló a kijelölést csak akkor utasíthatja vissza, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A tervezet ezt a kört viszont bővíti, mégpedig azzal, hogy akkor is visszautasíthatja, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett működési területén.
A tervezet bevezeti azt is, hogy a felszámolás során a felszámolás alatt álló cég székhelyeként a cégjegyzékbe a felszámoló szervezet székhelye is bejegyezhető. Ezt a székhelyváltozást a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé.
A felszámolási eljárás során a törvény lehetőséget biztosít egyezségkötésre, melynek a szabályain a tervezet nem sokat módosít, annyival egészül ki a szabályozás, hogy az egyezség megkötésekor számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell. Ennek az oka az, hogy a tervezet a fogalom-meghatározások körét bővíti a függő követelések meghatározásával, amit a jelenleg hatályos törvény nem alkalmaz.
Mindemellett a tervezet kiemeli, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével kerül kielégítésre.
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével '' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.