ďťż
A CSŐDTÖRVÉNY HATÁLYÁNAK NÉHÁNY VÁLTOZÁSA
A törvény a csődeljárást, a felszámolási eljárást szabályozza. A csődtörvény a célja alapján meghatározza, hogy mi a csődeljárás és mi a felszámolási eljárás. E szerint: a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A Csődtörvény 1991-ben elfogadott törvényszövege alapján a törvény ekkori szövege még tartalmazta a végelszámolási eljárás szabályait is, amely időközben kikerült a jogszabályból, jelenleg a 2006. évi V. törvény szabályozza a végelszámolási eljárást.
A Csődtörvény személyi hatálya A jelenleg törvény szerint a törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a Csődtörvény személyi hatálya . Másik fontos bírósági ítélet ezzel kapcsolatban, emly a gyakorlatot érinti, hogy: A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát.
Egy esetben az eljáró bíróság a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, égzését arra alapította, hogy a hitelező a bíróság hiánypótlásra felhívó végzésének csak részben tett eleget, mert az adós gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégmásolatát - az általa vállalt - meghosszabbított határidőben sem csatolta be. Ezért kérelme érdemben nem volt elbírálható. a bíróság az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Csődtörvény) 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozva utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet. Utalt arra, hogy a módosított Csődtörvény 24. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Az, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek minősül-e, melyre az 1991. évi IL. törvény hatálya kiterjed, a cégnyilvántartásból állapítható meg.
Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a Csődtörvényben A Csődtörvény 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az 1997. évi CXXXII. törvény 19. §-ának (4) bekezdése alapján a fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a Csődtörvényt kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. A 22. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában. A törvényhely (2) bekezdése pedig kimondja: a fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha a) a külföldi vállalkozás illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. A törvényhely (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 20. § szerinti eljárás a hitelező kérelmére illetve a cégbíróság értesítése alapján indul.
A hatályos szabályozás szerint: a gazdálkodó szervezetek közé tartozik? a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.
A Csődtörvény személyi hatályának változása az idők folyamán követte a szervezeti formák változásait: a fentiekkel szemben az 1991-es szabályozás szerint csak a az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az önkormányzat vállalata, a víziközmű társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat számított gazdálkodó szervezetnek.
A Csődtörvény személyi hatálya követte az idők folyamán felmerült tapasztalatoknak megfelelően is: bekerültek a Csődtörvény 3. § (1) a) pontjába az ügyvédi iroda, illetve egye snonprofit szervezetek is. A nonprofit szervezetek közül sokáig csak a sportegyesület lehetett alanya a felszámolási eljárásnak, később bővült oly módon a személyi hatály, hogy valamennyi egyesületi formára kiterjed a Csődtörvény személyi hatálya.
ADÓS ÉS HITELEZŐ A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; - hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás iránti kérelem időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.
A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette; - gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, alapítvány, egyesület képviselője, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy; a vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;
A törvény 1991-es változata még meghatározta a fizetésképtelenség fogalmát, mely szerint az az adós 1. amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy 2. amely a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna, vagy 3. amellyel szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy 4. amely a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. Ez ma már nincsen benne a hatályos törvényben. Ezek a rendelkezések tulajdonképpen a törvény személyi hatályát tartalmazzák.
A CSŐDTÖRVÉNY TÁRGYI HATÁLYA A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát.
A Csődtörvény meghatározza, mely vagyonelemek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. A termőföld esetében láthatjuk, hogy évek során a jogszabály szűkítette ezek körét, hiszen 1991-ben még nem csak a kárpótlás céljáró szolgáló termőföld nem tartozott a törvény hatálya alá.
A hatályos szabályozás alapjá nem tartozik a Csődtörvény hatálya alá az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel. a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.
Fontos, hogy betéti társaság felszámolása esetén a Legfelsőbb Bíróság megállapítota, hogy a Csődtörvény és a Gt. szabályainak megfelelően a beltag vagyona nem tárgya a felszámolási vagyonnak, így azzal szemben a hitelezők csak külön perben követlehetnek kielégítést.
A BÍRÓSÁG ILLETÉKESSÉGE A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
ILLETÉKESSÉG EU-S FELSZÁMOLÁSOK ESETÉN A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
FŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ÁLLAMA A 1346/2000/EK rendelet lehetővé teszi, hogy abban a tagállamban indítsák meg a fizetésképtelenségi főeljárást, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található. Ezeknek az eljárásoknak egyetemes hatályuk van, és céljuk az adós teljes vagyonának felölelése. Az érdekek sokféleségének védelme érdekében e rendelet lehetővé teszi a főeljárással párhuzamos másodlagos eljárások megindítását. Másodlagos eljárást abban a tagállamban lehet indítani, ahol az adós telephelye van. A másodlagos eljárás az adott államban lévő vagyontárgyakra korlátozódik. A főeljárással való összehangolásra vonatkozó kötelező szabályok kielégítik a Közösségen belüli egység iránti igényt.A fő érdekeltségek központ az a hely, ahol az adós érdekeltségeinek kezelését rendszeresen végzi, és ez harmadik személyek részéről megállapítható.
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével '' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.