-->

A csődeljárás megindítása

A cég vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A cég csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került. A lehetőség nem csupán a cégek számára, hanem a jogszabályokban gazdálkodóként meghatározott szervezetek számára is adott a csődeljárás kérelmezésére.

Az adós szerveinek hozzájárulása a csődeljárás lefolytatásához

A csődeljárás iránti kérelem benyújtásához a legfőbb szerv hozzájárulása szükséges. A hozzájáruilást állami válalat esetében a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; szövetkezetnél a közgyűlés; kkt-nál és bt-nél a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, kft-nél és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, rt-nél a közgyűlés; államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv; tröszti vállalatnál a tröszt adja meg. A csőeljárás iránti kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot tájékoztatni kell.

A csődeljárás iránti kérelemhez csatolni kell az előbbi bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget és az adós adószámát. Szintén csatolandó a csődeljárás iránti kérelemhez a hitelezők névsora, a hitelek összegével és lejáratának időpontjával, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okirat.

Mikortól él a csődvédelem? A csődeljárás kezdő időpontja

A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. (Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.)

A csődeljárás célja a csődeljárás alatt álló szervezettel szemben fennálló követelések megfizetésére fizetési haladékban történő adós és hitelezők közötti megegyezés létrehozása, illetve a csődlejárás erre biztosít lehetőséget.

Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. (A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A csődeljárás hirdetményének tartalmaznia kell: az adós nevét és székhelyét; a csődeljárás kezdő időpontját; a tárgyalás helyét és idejét; az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szükséges iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.)

Tárgyalás a fizetési haladékról

A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által az egyszerűsített mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását.

A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

A csődeljárási tárgyalás eredményének bírósági bejelentése

Az adós a tárgyalás eredményét a csődeljárás során megtartott tárgyalást az azt követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A bíróság a bejelentést követően dönt a csődeljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.

Amennyiben a hitelezőkkel folytatott tárgyalás sikeres, úgy a bíróság a csődeljárás szabályainak megfelelően végzést hoz a fizetési haladékról. A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzés tartalmazza a csődeljárás kezdő időpontját; a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét; azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

 

 -->

Csődeljárás cikkek

Felszámolás cikek