A csődeljárás alatt álló cégek gazdálkodása: a fizetési haladék szabályai
A csődeljárás alatt elrendelt fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, járulékok, kedvezmények, egyéb díjak, és a vagyonfelügyelőnek felszámított költségek, továbbá a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít.
A csődeljárás alatt a moratórium idején a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, illetve ez idő alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, azonban a hitelezői követelések kamatoznak. Ez idő alatt az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti.
Az adós és a meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni.
A csődeljárás alatt lévő cégek gazdálkodása: a vagyonfelügyelő
A bíróság a csődeljárás során a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A csődeljárás alatt lévő cégek vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét a csődeljárás alatt. Ennek keretében a vagyonfelügyelő áttekinti a csődeljárás alatt lévő cég vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja; jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják.
A csődeljárás alatt lévő cég vagyonfelügyelője felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását; keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. A csődeljárás alatt lévő cégek vagyonfelügyelője csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
A vagyonfelügyelő tevékenysége csődeljárás alatt
A csődeljárás alatt lévő cégek vagyonfelügyelője részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget
A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és a csődeljárás alatt álló cég vagyoni helyzetéről beszámolni.
A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság kifogást elbíráló végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
Jogorvoslat a csődeljárás ideje alatt
A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg. A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke az egyszerűsített mérlegben meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével 'CSODELJÁRÁS' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.
