CÉG FELSZÁMOLÁS LEGÚJABB VÁLTOZÁSAI
A cég felszámolási eljárás megindításának feltételei változatlanok maradtak, továbbra is az adós fizetésképtelensége esetén van helye. A cég felszámolási eljárás megindítása történhet hivatalból, az adós, a hitelező, a végelszámoló kérelmére, a cégbíróság értesítése alapján, illetve a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján.
A CÉG FELSZÁMOLÁS FELTÉTELEI A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg és indítja meg a cég felszámolását, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
A CÉG FELSZÁMOLÁS MEGINDÍTÁSA A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. A felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában és a közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.
A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet haladéktalanul értesíti a felszámolót, ha a felszámolót érintő hatósági ellenőrzés során fény derül arra, hogy a felszámoló büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Ilyen esetben a felszámoló köteles a foglalkoztatási jogviszonyt megszüntetni a korábbi szabályozás szerinti 15 munkanapos határidő helyett, 21 napon belül.
CÉG FELSZÁMOLÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA Új rendelkezéséként jelent meg a törvényben az is, hogy egy gazdálkodó szervezet mikor folytathat felszámolói tevékenységet. Erre tehát akkor jogosult, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki jogszabályban foglalt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakképzettséggel rendelkezik.
KIELÉGÍTÉSI SORREND CÉG FELSZÁMOLÁS SORÁN Szintén változatlan maradt a törvény szerinti kielégítési sorrend, amely a következő: elsőként kerülnek kielégítésre a felszámolás törvényben meghatározott költségei, majd a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, a harmadik a sorban a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, majd a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, ötödikként említi a törvény a társadalombiztosítási tartozásokat és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozásokat, az adók és adók módjára behajtható köztartozásokat, a visszafizetendő állami támogatásokat, valamint a víz- és csatornadíjakat, ezután következnek az egyéb követelések, majd a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, utolsóként pedig azok a követelések melyek jogosultja a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló, a korábban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa, az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével '' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.